A nyugdíjpénztári tagság előnyei

avagy gondoljunk az időskorunkra is…

Bármilyen távolinak és elérhetetlennek tűnnek manapság a nyugdíjaséveink, a legjobb forgatókönyv szerint egyszer csak elérkezik ez az időszak mindenkinek az életében. Minél fiatalabb valaki, általában annál kevesebbet foglalkozik ezzel a témával, hiszen azt gondolja, hogy bőven lesz még erre ideje. Fiatal korunkban egyéb célok lebegnek a szemünk előtt, melyek mind komoly anyagi vonzattal járnak. Az önálló otthon kialakítása (albérlet vagy saját tulajdon), a stabil egzisztencia megteremtése, vágyott utazások megvalósítása, esetleg további tanulmányok folytatása szokott lenni a terv a munkába állás után első években. Ezek természetesen mind nagyon fontosak, és elérésükhöz manapság egyre komolyabb megtakarítás szükséges. Ha elérkezik a gyermekvállalás ideje, ez újabb jelentős anyagi terhet ró a családra, mely kiadás az évek folyamán nemhogy csökkenne, inkább egyre komolyabb méreteket ölt.

Mindezek mellett hajlamosak vagyunk a távolabbi célokat a háttérbe szorítani, pedig a gondolatainkban és a mindennapi beszélgetéseinkben is gyakran felmerül ez a téma, a híradásokban is sokszor hallunk az öngondoskodás fontosságáról. A jelenleg használt felosztó-kirovó rendszer a társadalom folyamatos elöregedése miatt sajnos egyre nehezebben fenntartható. Ennek lényege az, hogy az aktív dolgozók által most befizetett nyugdíjjárulékokból fizetik ki a jelenlegi nyugdíjakat, vagyis szigorúan véve senki sem magának takarékoskodik, hanem csak bízhat abban, hogy a nyugdíjba vonulásakor is lesz annyi befizetés, ami majd fedezi a majdani nyugdíjakat. És itt van a probléma, hogy minden évben egyre kevesebb fiatal termeli ki ezt az összeget egyre több idős számára, ami miatt veszélybe kerülhet az egész rendszer működése. A hosszabb élettartam és a kevesebb születés okozzák ezt a változást, de számunkra jelenleg csak annyi ebből most a fontos, hogy a rendszer kiszámíthatatlansága miatt magunkról is gondoskodnunk kell, nem bízhatunk kizárólag az állami ellátásban.

A nyugdíj előtakarékosság ideális esetben egy hosszútávú folyamat, a jelenlegi szabályozások szerint 40-45 évig is eltarthat. Mivel igen hosszú időről van szó, kisebb, kevésbé megterhelő összegek megtakarítása is elegendő havonta, ezért érdemes az egyéb kiadások mellett erre is figyelmet fordítani a családi költségek tervezésekor. 

Többféle megoldás közül is választhatunk, mindenki az élethelyzetéhez, lehetőségeihez mérten dönthet a különböző megtakarítások mellett. Lehet ez akár folyószámlán vagy a párna alatt tartott pénzösszeg, állampapír vagy nemesfémek, a lényeg az, hogy ezt célzottan időskorunkra tegyük félre. Létezik azonban három olyan megtakarítási forma is, amelyeket a magyar állam is támogat. 

• Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ),
• Nyugdíjbiztosítás,
• Nyugdíj célú életbiztosítás kötése,
• vagy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság.

Ez utóbbi talán a legegyszerűbb, legtervezhetőbb, nem igényel komolyabb pénzügyi ismereteket, én is ezt használom.

Saját gyermekeim születése után a munkába való visszaálláskor első dolgom volt, hogy csak a minimum havi összeggel, 5000 Ft-tal, de elindítsam az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításomat. Amint lehetőségem nyílt rá, emeltem ezt az összeget, és nagyon örülök annak, hogy a munkahelyem számára is fontos ez a hosszútávú cél, és rendszeres havi befizetéssel gyarapítja a számlámat.

Javaslom ezért mindenkinek, hogy munkahely keresés esetén is vegye figyelembe ezt a tényezőt is, és a szigorúan vett bérigény mellett kérdezzen rá nyugdíj- és egészségcélú juttatásokra is, mert ezek a munkáltatói befizetések alapját képezhetik majd egy tervezhető időskornak.

A befizetett havi tagdíjakat a pénztár természetesen befekteti hozam elérése érdekében. Különböző portfóliók alapján dönthetünk arról, hogy mennyire biztonságos vagy kockázatos befektetéseket választunk. Az évek előrehaladtával egyre inkább érdemes a biztonságosabb stratégiát választani, mely ugyan kisebb, de biztos hozamot ígér. A OTP Nyugdíjpénztár honlapján részletes leírás segíti a pénztártagokat az igényeiknek megfelelő befektetési forma kiválasztásában, és ezt természetesen módosíthatjuk is, ha változnak a körülményeink.

A befizetések utáni adóvisszatérítés is kérhető az önkéntes nyugdíjpénztári számlára, mellyel tovább növelhető a megtakarított összeg. Ez ugyanúgy működik, mint az önkéntes egészségpénztárak esetén, az adott évi befizetéseink után a következő évben ennek 20 %-át igényelhetjük vissza az adóbevallásban, mely összeg a pénztári számlára kerül.

Lássunk egy példát erre:

Havi 20 000,-Ft befizetése esetén, mely lehet együttesen saját és munkáltatói befizetés is, az alábbi egyenleggel számolhatunk következő évben, továbbá a megtermelt hozamok is ehhez számítódnak.

240 000,- Ft – egyéni befizetés (20 000,-Ft * 12 hó)

-12 400,-Ft – költség (a pénztári költségekre a befizetések arányában sávosan levont összeg)

+48 000,-Ft – adóvisszatérítés a következő évben (240 000,-Ft 20 %-a)

275 600,-Ft felhasználható ÖNYP egyenleg

Fontos azonban, hogy a maximális 750 000,-Ft-os éves befizetés minden egészség- és nyugdíjpénztári számla esetében összevonódik, erre érdemes figyelni. A többgyermekes családok esetében a családi adókedvezmény is fontos tényező, meg kell vizsgálni, hogy van-e annyi adója valakinek, amit vissza tud majd igényelni, és ennek ismeretében dönteni.

A befizetett összegeket és az elért hozamot folyamatosan nyomon követhetjük a nyugdíjpénztárak oldalán, továbbá kiváló kalkulátorokat is találhatunk, melyen be tudjuk állítani mennyi pénzt szeretnénk nyugdíjcélra összegyűjteni, és ehhez hány éven keresztül havonta mennyit kell félretennünk.

Mivel ez egy célzottan hosszútávú megtakarítási forma, a megtakarított összeg nyugdíj előtti felvétele szigorú szabályokhoz kötött.

Az első tíz év után telik le az úgynevezett várakozási idő, ezután bármikor lehet rendelkezni az egyéni számlán levő megtakarításról. A számlán levő összeg két részből áll, tőkéből és hozamból. A hozam kamatadómentes, így ez is növeli az összegyűjtött pénzt. A megtermelt hozam adómentesen kivehető, a tőkerészhez viszont csak szja (15 %) és szocho (13 %) megfizetése után juthatunk hozzá. Praktikus ezért akkora összeget félretenni a nyugdíjpénztári számlára, amit várhatóan a későbbiekben is nélkülözni tudunk, és valóban a nyugdíjcélra fogjuk fordítani, amennyiben viszont mégis szükség lenne a pénzre, jó tudni, hogy levonás után, de fel tudjuk használni.

A legfontosabb tehát, hogy minél előbb kezdjünk neki a nyugdíjas évekre való felkészülésnek, havi kisebb összegű, de rendszeres megtakarítással 30-40 év alatt komoly tőkét képezhetünk, mely megalapozhatja a nyugodt, gondtalan időskorunkat. A munkával töltött évtizedek után a tudatos tervezésünk meghozza majd a gyümölcsét, az igényeinknek megfelelő élmények és pihenés várhat ránk!

Felhasznált forrás:

OTP Nyugdíjpénztár I otpnyugdij